AZ ISZLÁMFÓBIA JELENTÉSE

Bevezető

Ez a szöveg az iszlámfóbia[1] fogalmát definiálja és vizsgálja különböző szempontok alapján. A szöveg alapjául az eredetileg angol nyelven a Muszlim Nők Európai Fóruma (European Forum of Muslim Women) által készített tanulmány szolgált.[2]

Magyarországon a KSH 2011-es statisztikája szerint 5579 muszlim ember élt. Az önbevalláson alapuló népszámlálás adataihoz képest a valós szám valószínűleg magasabb, de a magyar állampolgár és a huzamosabban itt tartózkodó, nem magyar állampolgár muszlimok száma így sem lehet több 40-60 ezernél.[3] Ebből következően az iszlámfóbiának jóval kevesebb áldozata lehet nálunk, mint Nyugat-Európában. Az elmúlt évek hírei alapján viszont kétségtelen, hogy az iszlámfóbia jelensége a magyar társadalmat is érinti.

Az iszlámfóbia meghatározása

Amikor iszlámfóbiáról beszélünk, akkor valójában a muszlim emberekkel szembeni rasszizmusra gondolunk. Ahogy az antiszemitizmust vizsgáló tanulmányokból tudjuk, egy szó etimológiai összetétele vagy használatának módja nem szükségszerűen mutatja valódi jelentését. Ezt támasztják alá az iszlámfóbiával foglalkozó kutatások is. Az iszlámfóbia már jól ismert kifejezéssé vált a tudományos szférában és a szélesebb nyilvánosság előtt is. 

A muszlim emberek vagy az iszlám vallás kritikája nem feltétlenül iszlámellenes.

Az iszlámfóbia egy olyan statikus “muszlim” identitás megteremtésével operál, amely negatív és általánosító kifejezéseket használ minden muszlim emberre nézve. Az iszlámellenes kép ugyanakkor változékony és eltérő a különböző kontextusokban, mivel az iszlámfóbia többet árul el magáról az iszlámellenes emberről, mint a muszlim emberekről vagy az iszlámról.

Tehát az iszlámfóbia nem foglalkozik azzal, hogy valaki Tunéziából vagy Pakisztánból érkezett, sem azzal, hogy itt tanuló diákról, szállodát vásárló befektetőről vagy esetleg háborús menekültről van-e szó.[4]

Ha kell, az iszlámellenes ember azt állítja, hogy a muszlimok fő célja a területi és vallási hódítás, más esetben pedig azt hangsúlyozza, hogy a muszlim férfiak mind elnyomják a nőket. Gyakori annak hangoztatása is, hogy a muszlimok mind lusták. Az iszlámfób ember jellemzően a saját félelmeihez kapcsolódó állításokat vetíti ki a muszlim emberekre.     

Hogyan lehet a rasszizmus egyik formája, ha az iszlám nem egy rassz?

Az iszlámfóbia olyan értelemben a rasszizmus egyik formája, hogy ez is egy csoportról fajként alkotott társadalmi konstrukció következménye. A muszlim emberek nem alkotnak egy rasszt, mert valójában nagyon sokfélék (mint ahogyan a keresztény emberek is), de az iszlámfóbia egységesen, kvázi rasszként kezeli őket.

A képzelt muszlim rasszhoz pedig sajátosságokat és sztereotípiákat társítanak az iszlámfób emberek. Ezeket a karakterjegyeket az iszlámfóbok genetikailag meghatározottnak tekintik (Például: “Az iszlám vallás erőszakos, így a muszlim emberek és a gyermekeik is erőszakosak.”)

Az iszlámfóbia a rasszizmus egy olyan speciális formája, amely erőszakos és diszkriminatív, mint a rasszista beszéd. Általában történelmi sérelmek, illetve negatív sztereotípiák motiválják. Mindez a muszlim és a muszlimnak vélt emberek kirekesztéséhez és dehumanizálásához vezet.

Mindebből következően azokat is sújtja ez a fajta diszkrimináció, akik saját elhatározásukból nem gyakorolják az iszlám vallást, de a többség muszlimként tekint rájuk. Az iszlámfóbiának nincs köze az iszlám vallás kritikájához. Az iszlám mint vallás és mint ideológia éppúgy lehet tárgya kritikának, mint más vallás vagy más ideológia. Az általánosítások nem alkalmasak arra, hogy valódi kritikakánt működjenek.

Az iszlámfóbia tehát bármilyen diszkrimináció, erőszak vagy elutasítás egy személlyel vagy intézménnyel kapcsolatban annak az iszlámhoz való valós vagy vélt kapcsolata miatt.  

Az iszlámfóbia leképeződik abban a politikai és médiaklímában is, amely szisztematikusan megbélyegzi a muszlim embereket, ezáltal pedig provokálja és bátorítja az iszlám hitű állampolgárok ellen irányuló diszkriminatív cselekményeket és erőszakot.

Az iszlámellenes gyűlöletbeszéd magában foglal minden olyan tartalmat - szavakat, hang- és videó-felvételeket, képet -, amely a muszlim közösség egészét vagy annak egy beazonosítható tagját bélyegzi meg úgy, hogy közben a muszlim emberek elleni gyűlöletre uszít. Ez a tartalom lehet magán vagy publikus jellegű (megjelenhet közösségi hálón, politikai beszédben, lehet megjegyzés televízióban, stb.).

A muszlimellenes érvelés már nem korlátozódik a társadalom peremére és ma már több fősodorba tartozó politikus is használja a növekvő idegenellenes, populista diskurzus részeként. Ez elsősorban azokra az országokra jellemző, amelyekben a társadalom nagyobb arányát teszik ki a muszlim vallásúak, például Franciaország (8,8%), Hollandia (5,1%), Nagy-Britannia (6,3%), Dánia (5,4%).[5]

Az iszlámfóbia megtestesül egyéni attitűdökben, valamint intézményi irányelvekben és gyakorlatban is. Mindez időben és az Európai Unió egyes tagállamaiban eltérő módon nyilvánulhat meg. Lehetséges, hogy Magyarországon egy rendőr hamarabb odalép egy fejkendős nőhöz, mint egy fejkendő nélkülihez igazoltatás céljából. Nagy-Britanniában ez nem feltétlenül igaz, de egy iszlám vallású család sokkal nehezebben talál magának lakást, mint egy anglikán. Az is lehetséges, hogy korábban Magyarországon sem a jelenlegi formájában volt jelen az iszlámfóbia, például a sajtóban tíz évvel ezelőtt ez még gyakorlatilag ismeretlen jelenség volt.

Az iszlámmal szembeni ellenségesség, félelem és gyűlölet és a muszlim hívők aktív diszkriminálása gyakran gyűlöletbeszédben, erőszakban és etnikai vagy vallási profilalkotásban nyilvánul meg. A muszlim emberek továbbra is tapasztalnak megkülönböztetést a társadalmi élet különféle területein, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást és a lakhatást. Az elmúlt években ez Magyarországon is érzékelhető volt. A legtöbb országban ezeket a tapasztalatokat adatok támasztják alá.

Az iszlámfóbia egyetemessége

Az iszlámfóbiát semmiképpen sem szabad arab-ellenes rasszizmusként vagy bevándorló-ellenes gyűlöletként kezelni. Tekintetbe kell vennünk, hogy a muszlim közösség hihetetlen sokszínű. Franciaországban arab és észak-afrikai származású emberek alkotják a muszlim közösséget, de nem ez a helyzet például Angliában, ahol az ázsiaiak aránya magas a muszlimok körében. Magyarországon leginkább a török közösség alkotja a muszlim populációt.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy az iszlámfóbia a rasszizmusnak egy olyan formája, amely elsősorban az érintett személy vallási hovatartozását támadja. Európában egyre több olyan muszlim van, aki „európai kinézete” ellenére diszkrimináció és erőszak áldozatává válik. A muszlim embereket érő hátrányok általában összeadódnak. Például egy fekete, muszlim nő, akinek el van fátyolozva az arca, több szempontból szembesülhet diszkriminációval és elutasítással. Ugyanígy igaz, ha egy férfi egyszerre arab és muszlim. Magyarországon például egy teljesen hétköznapi módon öltözködő muszlim török férfit valószínűleg kisebb eséllyel ér diszkrimináció, mint egy hagyományos viseletben közlekedő pakisztánit.

Azok a muszlim nők, akik vallási szimbólumokat – például fejkendőt – viselnek, különösen sérülékenyek diszkriminációs szempontból. A nemi és vallási megkülönböztetés együtthatása gyakran vezet olyan jogellenes korlátozásokhoz, amelyek megnehezítik életüket. Ezek a negatív tapasztalatok fokozzák elszigeteltség-érzetüket egy tágabb közösségben és akadályozzák a befogadó társadalom létrejöttét.

Az esetek dokumentálatlansága

A muszlim emberek elleni, iszlámellenes cselekményeket gyakran nem dokumentálják és alig jelentik. Vallási vezetők és civil szervezetek jelezték, hogy a muszlim lakosság körében ez nyugtalanságot kelt, a megbélyegzettség és elszigeteltség érzését okozza. Az iszlámfóbia hozzájárulhat az olyan emberi értékek fokozott lebontásához, mint a diszkrimináció elutasítása, a tolerancia, a vallási szabadság, a szolidaritás és az egyenlőség.

Hasznos linkek (angol nyelven):

https://www.nohatespeechmovement.org/hate-speech-watch/focus/islamophobia-andreligious-intolerance

·        https://cik.leeds.ac.uk/wp-content/uploads/sites/36/2017/07/2017.07.25-Law-Report-ITfinal-1.pdf

·        http://www.islamophobiaeurope.com/

[1] Ez az írás az iszlámfóbia és az iszlámellenesség kifejezést használja az angol Islamophobia megfelelőjeként, de a magyar tudományos és köznyelvben igen elterjedt az iszlamofóbia használata is.

[2] E szöveg alapjául a ’Defining Islamophobia’ című írás szolgált: https://bit.ly/2yRH81F. A magyar fordítást a szerző hozzájárulásával, a magyarországi vonatkozásokat bemutató részek egészítik ki. 

[3] A Magyarországon élő muszlimok száma vonatkozásában csak becslések állnak rendelkezésre, a cikkben hivatkozott 40-60 ezres szám a Pew Research Center (https://bit.ly/3fL4RBi), valamint a Magyarországi Muszlimok Egyháza adatain (https://bit.ly/3dKVobr) alapul. 

[4] Jól mutatja a rendkívül változatos muszlim világot, hogy egyes országban mennyire különböző viseletet tartanak kívánatosnak a nők számára. Lásd angolul: https://www.pewresearch.org/fact-tank/2014/01/08/what-is-appropriate-attire-for-women-in-muslim-countries/

[5] Az adatok forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/Islam_by_country