AZ IZRAEL-SZINEKDOCHÉ

1 August 2016

Antiszemitizmus elleni önvédelmi nyelvkalauzunk arra tanít, hogyan lehet felismerni a manipulációt és ellenállni neki, ha antiszemita beszéddel találkozunk. A való életből vett, a Get the Trolls Out! munkatársai által dokumentált példákon keresztül mutatjuk be azokat a bevett, rejtett retorikai trükköket, amelyekkel a nyilvánosságot manipulatív módon, a zsidó emberek gyűlöletére és kirekesztésére próbálják hangszerelni.   

israel_hungarian_frontpage.jpg

Szilágyi Anna

Az antiszemita beszédben az olyan közismert, gazdag és befolyásos személyekre való hivatkozások, akik zsidók, vagy akiket zsidóként azonosítanak, negatív és becsmérlő jelentést hordoznak és a zsidóság egészére vonatkoznak. Ugyanígy minden zsidót megbélyegezhet és kirekeszthet, ha  „a zsidóként” vagy „egy zsidóként” emlegetnek embereket

Ezekben az esetekben a beszélők a szinekdoché retorikai eszközével élnek, magyarán a „részre” (egyes emberekre) hivatkoznak, holott valójában az „egészről” (a zsidóságról) beszélnek. Az antiszemita beszédben nemcsak személyek helyettesíthetik a zsidóságot. Izrael álamról is lehet úgy beszélni, hogy az gyűlöletet gerjesszen a zsidókkal szemben.   

Bármely állam bel- és külpolitikája kritizálható. Izrael — ahol a lakosság többsége zsidó — esetében azonban az ország kritizálásának indítéka az antiszemitizmus terjesztése is lehet. Erről akkor beszélhetünk, ha érdemi kritika helyett, zsidó-ellenes kliséket vonultatnak fel Izraelről beszélve. 

Ahogyan a Get the trolls out! megfigyelői dokumentálták, a közelmúltban Izraelt hamisan a terrorizmussal hozták összefüggésbe egyes politikai figurák és sajtóorgánumok Európában. Bár a beszélők Izraelre hivatkoztak a dokumentált szövegekben, valójában a zsidóság egészéről beszéltek. Izrael legitim kritizálása helyett, a hamis vádak a zsidókkal szembeni gyűlölet kifejezését és szítását szolgálták. 

Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon és Nagy-Britanniában a hamis vádak elsősorban a „zsidó világ-összeesküvés” sztereotípiáját hívták elő: 

2015. november 15-én, a nacionalista görög AnemosAnatropis.blogspot cikket közölt, amelyben azt kérdezték: „Végeredményben miért olyan nehéz felfogni ezt? A Zsidó Állam áll az Iszlám Állam mögött.” 

Egy nappal a belgiumi öngyilkos merényletek után a brit Munkáspárt egyik aktivistája ezt írta a Facebookon: „Hány merényletnek kell még történnie ahhoz, hogy a világ maradéktalanul megértse, hogy az ISIS működtetője Izrael?” 

Sok esetben, a „zsidó világ-összeesküvés” sztereotípiáját egyéb antiszemita klisékkel párosították:

Magyarországon egy testületi ülésen Szentgotthárd kormánypárti polgármestere így kommentálta a franciaországi terrorcselekményeket: „…Annyit tőlem mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen akarja hangolni…” A zsidó világ-összeesküvés szterotípiája mellett, a magyar polgármester kijelentése a zsidó pénzéhség és kegyetlenség kliséit is felelevenítette.  

Franciaországban egy „Fehér Európáról” szóló blog ezt állította: „Egy izraeli rabbi azt mondja, hogy a párizsi terrorcselekmények a Holokausztért állnak bosszút.” Ebben az esetben a hamis vád a „zsidó világ-összeesküvés” és „zsidó bosszúszomj” sztereotípiáit erősítette meg.  

2015. december 20-án a belga parlament korábbi tagja, Laurent Louis ezt közölte a Facebookon: „Minél több embert fejez le az ISIS, annál befolyásosabb lehet Izrael a régióban. Az ISIS Izraelért és cionista szövetségeseiért létezik.” Ebben a Facebook-posztban a hivatkozás Izraelre, a „zsidó világ-összesküvés” mellett a „zsidó vérszomjasság” középkorra visszanyúló sztereotípiáját is megerősítette.    

Zsidóság helyett Izraelre hivatkozva a beszélők egyidejűleg kifejezhetik és tagadhatják is antiszemitizmusukat. Mindig hangoztathatják, hogy Izraelről és nem a zsidóságról beszélnek. Ezért fontos, hogy a hallgatók és az olvasók ne hagyják magukat félrevezetni és különbséget tegyenek Izrael érdemi kritikája és az ország antiszemita alapokon való megjelenítése között.

Previous
Previous

BECSMÉRLŐ, BÁNTALMAZÓ MEGNEVEZÉSEK

Next
Next

“A ZSIDÓ” ÉS “EGY ZSIDÓ”